A marhahús élettani hatásai

avagy miért érdemes több marhahúst fogyasztani

Magyarországon kevésbé népszerű a marhahúsfogyasztás, az uniós átlag alatt eszünk belőle. A marha nehezen veszi fel a versenyt a dobogón álló csirkével és pulykával, de még a sertéshús után is nagy űr tátong, mire elérkezünk az átlag magyar polgár marhahús éves beviteléhez.

Sokan félnek az elkészítésétől, sokan nem szeretik kicsit erőteljesebb ízét, de leginkább az lehet az alacsony fogyasztás oka, hogy a vásárlók sokszor csalódtak már a hentestől kapott, kivénhedt tej marhák húsa miatt. Pedig számos élettani hatás mellett a többi hús ízben a nyomába sem érhet a marhának.

 

Fehérjeforrás

Az emberi test sejtjeinek felépítésében és működésében a legfontosabb szerepet a fehérjék játsszák. A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjék hiánya a szervezet immunrendszerének leromlásához is vezet, azaz szervezetünk nem tud kellően védekezni a mikrobás és vírusos fertőzésekkel, allergiával, gyulladásokkal és egyéb, például daganatos megbetegedésekkel szemben. A húsok az esszenciális aminosavakat megfelelő arányban tartalmazzák, hasonlóan a tojás-, tej- és halfehérjéhez. A hús az egyik legfontosabb koncentrált, teljes értékű és jó biológiai hasznosulású fehérjeforrásunk. Már napi 50 g hús elfogyasztása is a teljes esszenciálisaminosav-igényünket fedezi, és fehérjeszükségletünknek pedig 20%-át.

 

A fiatal, fejlődő szervezet fehérjeigénye nagyobb, mint a felnőtteké. A mennyiségen túl a teljes értékűségről is gondoskodni kell. A testi, szellemi, lelki teljesítőképesség, az immunrendszer fejlődése és zavartalan működése megfelelő fehérje-, vas- és cinkbevitel nélkül nem biztosítható. Mivel ezen anyagok megfelelő minőségben és mennyiségben csak a húsban találhatók, ezért ebben az időszakban fogyasztását növelni kell. A terhesség alatt fokozottan szüksége van a szervezetnek a húsra, hiszen a magzat fejlődéséhez megfelelő fehérje- és vasbevitel kell. Ez érvényes a szoptatás alatti időszakra is. Az idősebb korúaknál csökken a fehérjék hasznosulása, ezért náluk is teljes értékű, nagyobb fehérjetartalmú hús fogyasztásának növelése szükséges.

A fejlődő országokban a “fehérjeéhezés” valódi oka nem a fehérjefogyasztás elégtelensége, hanem a kevés zsír- és szénhidrátfogyasztás, aminek következtében a fehérje nagy része energiatermelésre fordítódik, a fehérjeszintézisre pedig nem jut elegendő mennyiség.

A húsfehérjék – különösen hőkezelve – ritkán váltanak ki allergiát, szemben a tej, a tojás és a szója fehérjéivel. Az allergiát leggyakrabban okozó 8 élelmiszer között nem szerepel a hús, és az EU tervezet, valamint az új-zélandi (jelölési) rendelet sem sorolja fel a húsokat!